Helyrehozhatatlan károkat okoz a PM alapjövedelme

2015/04/19. - írta: Csaba Garay

Avagy hogyan veri szét a PM a Feltétel Nélküli Alapjövedelem koncepciót és követ el fogalom-gyilkosságot

Nem az a legnagyobb gondom, hogy a PM egy fenntarthatatlan modellt próbál foltozgatni, hanem hogy a LÉT koncepción alapuló PM-féle MMA-féle torzszülemény egy segélyezési modellt állít be alapjövedelemként, ami

NEM FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM!

Vegyük sorra, mik a FNA követelményei:

1. Nincs feltétele. (ergó mindenkinek jár)
2. Addicionális összeg (minden egyéb bevételen, jövedelmen felüli)

Ennyi.

Az, hogy hogyan valósul meg - újraelosztásból, természeti kincsekből, adóból, szociális háló átalakításábó, stb - fontos, de másodlagos kérdés.

Ez a két feltétel szükséges és elégséges feltétele annak, hogy feletétel nélküli alapjövedelemről (Unconditional Basic Income, vagy Basic Income) beszéljünk. 

A legnagyobb és helyrehozhatatlan kár amit a PM elkövet hogy tönkreteszi, erodálja az alapjövedelem (Basic Income) fogalmát a társadalomban. Pontosan olyan ez mitha én kijönnék egy fekete festékes ihatatlan szódával CocaCola néven. Egy új generációnak kell felnőnie ahhoz, hogy a Coca-Cola újra piacképes legyen (pedig csak egy kötőjelen múlott nomeg presze hogy nem Coca-Colát árultam...).
Ugyanígy egy teljes generációnak kell majd felnőnie (és a mostaninak kihalnia) ahhoz, hogy valaki újra elővehesse az Alapjövedelem Koncepciót (így nagybetűvel) és újra megpróbálja.

Vizsgáljuk meg, hogy a fenti két pontból melyeket valósítja meg a PM által felvállalt kezdeményezés.

Egyiket sem.
Nem mindenkinek jár és nem addicionális. Aki a meghatározott összegektől (25-50-75-100) többet keres, azoknak nem jár.

De talán még ez sem lenne baj - mármint ha egy működő de nem Basic Income koncepciót "alapjövedelem" címszó alatt ad el a politika. Amennyiben nem lenne alapból belekódolva a bukás.
Ahogy olvasom az internet embere véleményét, már ők is és én is érzem egyre erősebben, hogy valami nincs rendben a PM féle koncepciióval, ez így nem fog működni. Mondják, hogy még nincs teljesen kidolgozva, és erre még egy csomó más dolgot is rá kell majd pakolni. Én mondom ez nem egy foltos kabát, hanem egy szemeteszsák amire két lyukat vágtunk, és mutagotjuk, hogy milyen csini kabát ez.
Hiába fogja ezerszer átszámolni Ferge Zsuzsa vagy Surányi, lehet, hogy a számok kijönnek majd papíron, de valami nincs rendben.

Mindkét pont kiemelten fontos mert ezek biztosítják, hogy az embereknek továbbra is megmaradjon a motivációja arra, hogy többet próbáljanak meg elérni az életben és hasznos résztvevőjévé válljanak a társadalom számára.

Az egész LÉT PM-féle koncepció nem más mint egy átcsavart, megemelt segély. Pont a fent említett "Nincs semmi feltétel" hiánya silányítja segéllyé ezt a fajta "alapjövedelmet".
Amint elkezd valaki dolgozni, elesik az "ingyen" 50.000 Ft-tól. Ebből következően az "alapjövedelem" feltétele, hogy ne dolgozz. Annak akar segíteni, aki a társadalom peremére került, és azt jutalmazza aki ott is marad (ha más nem papíron).
Mi továbbá a segély jellemzője:
A társadalom fenntart (és pénzel) egy intézményt melynek feladata, hogy a rászolrulókat! ne hagyja éhenhalni.

A legfőbb gond a segélyezési rendszerrel, hogy amennyiben túl kevés akkor az emberek ugyanúgy éhenhalnak csak lassabban.
Viszont ha pont elegendő (vagy több) akkor nem motiválja az illetőt, hogy előrébb lépjen, munkát vállaljon.
A PM javaslatnál pont ez utóbbi a gond.

Ha nem dolgozik, kap 50.000 Ft-ot havonta. (e mellett lehet más jövedelme? mondjuk feketén? vagy lakáskiadásból?)
Ha dolgozik, akkor megkapja a 100.000 Ft minimálbért de elesik az "ingyen" 50.000-től. Ez "bebetonozza" - főleg ha van lehetőség kis fekete kiegészítőre - hogy ne legyen motivációja elmenni minimálbérért.

Félállásnál mi a helyzet... Ha fél állásba dolgozik akkor megkapja a minimálbér felét, 50.000 Ft-ot... várjunk csak? hogy hogyis? Akkor most aki fél állásba vállal minimálbéres munkát annak dolgoznia kell az 50.000-ért? Aki viszont nem dolgozik, ugyanennyit kap? Vagy akkor megkapja a másik 50-et is? Akkor viszont elég félállás a 100-hoz?

Továbbra is fenntartom, hogy az alapjövedelem koncepció jó és működőképes. Amennyiben az tényleg az, amennyiben mind a két fent említett kitétel teljesül.

A PM javaslata nem alapjövedelem. Hanem megemelt és szélesebbre tolt segélyrendszer mely morális, gazdasági és társadalmi katasztrófához vezet amellett, hogy az alapjövedelm koncepciót a totális félreértelemezés és félretájékoztatás miatt a társadalom zsigeri elutasítására kárhoztatja.

Korábban írtam, hogy szerintem hogyan kellene felépülnie, működnie egy tisztességes alapjövedelem modellnek itt:
Jövedelem. Alapból. Mindenkinek.
- Országos alapjövedelem alap alapja

Szólj hozzá!

Válasz alapjövedelem kritikákra

2015/04/17. - írta: Csaba Garay

Érdekes kérdések és felvetések...

"Az egyenlőtlenség nem rossz. Az egyenlőtlenség az innováció motorja."
Én is ezt vallom. De egy bizonyos mérték után már rossz és nem motorja az innovációnak. Egy futó, ha olyannal edz aki minden körben kettőt ver rá az senkinek sem jó. A gyengébb demotivált lesz, az erősebbnek meg nem ellenfél nem lesz jobb tőle. Pláne ha az erősebb minden körben vizet vehet magához és azt is megissza ami a gyengébb futónak lett kitéve, mert hamarabb ér oda.

"Nem kell csökkenteni, nem kell küzdeni ellene."
Ha az egyenlőtlenség mértéke túl nagy akkor ott valami gond van. (pl USA-ban átlagosan a CEO fizetés több mint 400x akkora mint a cég többi dolgozóinak átlagfizetése. Európában ez 1 nagyságrenddel kisebb szorzó). Nem tudja senki megmagyarázni nekem, hogy van olyan ember akinek a 1 napi munkája értékesebb mint az átlag (nem a legkevesebbet kereső!) dolgozó 1 évi munkája. Tehát ha azt jutalmazza a pénz, hogy ki mennyivel jobb akkor tényleg 400 átlag dolgozó munkájával ér fel az az 1 ember? Ha azt az egyet "kilövöm" akkor hirtelen megszűnik a cég? Vagy kevésbé lesz hatékony? Rögtön helyébe lép valaki egy szintel lejjebről. És ha ez így van, és az alatta lévő ugyanúgy tudja csinálni a dolgokat mint elődje, akkor ő korábban nem volt annyira jó, de most hogy ő van a toppon már annyival jobb?
Azzal egyetértek, hogy ne legyen felső korlát, hogy hova lehet eljutni. De legyen egy alsó korlát ami alá már nem lehet beesni.

"Kockázatot kell vállalni."
Kockázatot csak úgy tudsz vállalni, ha van mit kockáztatnod. Legyen itt szó pénzről, megélhetésről. A társadalom alsó decilisénél sem pénz sem megélhetés nincs. A legközelebbi városba sem tud felköltözni, hiszen ott drágább a lakás, lakbérlet és úgy az élet, bele sem tud kezdeni.

"A szegénység egy másik kérdés, de azt nem úgy kell megoldani, hogy elveszem az egyiktől és odaadom a másiknak, hanem új értéket kell teremteni." (http://paulgraham.com/inequality.htmlhttp://paulgraham.com/wealth.html,http://www.paulgraham.com/gap.html)
Szerintem ez egy nagy félreértés másrészt a hivatkozott cikkekek félremagyarázása (amiben egyébként is vannak jócskán önellentmondások. pl, csak hogy egyet kiemeljek:
"If you suppress variations in income, [...]or by taxing them away, [...] the result always seems to be the same. Society as a whole ends up poorer."

If I had a choice of living in a society where I was materially much better off than I am now, but was among the poorest, or in one where I was the richest, but much worse off than I am now, I'd take the first option. If I had children, it would arguably be immoral not to. It's absolute poverty you want to avoid, not relative poverty. If, as the evidence so far implies, you have to have one or the other in your society, take relative poverty."

Az egész FNA mivel fix összegű ezért FIX összeget emel le a társadalomtól. Nem pedig azt mondja, hogy a milliárdosok pénzének a felét elvesszük.
"nem az a baj, ha egyesek sokat keresnek, az a baj, ha bárki olyan mélyre kerülhet, ahonnan képtelen már kikapaszkodni."
Gondolom elfogadod azt, hogy jelenleg sokan vannak olyan helyzetben, hogy ha vetőkrumplit adnánk nekik meg földet (értékteremtés), akkor egyszerűen megfőznék és megennék a vetőkrumplit. Ha hálót adsz abból inkább befoltozza a lyukas ingét.
Van egy (megélhetési) határ ami alatt úgy roppant össze a maslow piramis nyomása, hogy hiába magyarázod el, hogy ha ide meg oda mész és ezt meg azt csinálod az majd milyen jó lesz. Az éhségtől kopogó üveges szempár mögött közönyt fogsz találni. És ehhez még feltétlenül még éhesnek sem kell lennie...

"Ingatlanból nem tudok adót fizetni. Jövedelemből tudok, likvid eszközből tudok."
Ez így van. Ha ingatlanod van, akkor már nem vagy nincstelen. Ha értékesíthetetlen ingatlanod van aminek az értéke 0 akkor valóban nincstelen, de ingatlanérték alapú "alapjövedelem-adó" esetén semmit nem kell fizetned. Ha viszont nincstelenül élsz egy 10 millás házban, akkor nem vagy nincstelen, nem? Csak el kell adni a házat.

"Ezzel gyakorlatilag az ingatlan fenttartási költségét növeled."
Igen. Értékes ingatlanoknak magasabb lenne a fenntartási költsége, értéktelen ingatlanoknak pedig alacsonyabb. Ez nagyjából most is így van.

"Úgy is mondhatom, hogy az értékét csökkented az utána fizetendő ingatlanadó jelenértékével, amitől az nyugodtan lehet negatív."
Ha piaci érték alapú ingatlanadóról beszélünk (éven belüli korrekciókkal) akkor az ingatlanadó jelenértékével csökkentett érték soha nem tudja az ingatlan értékét negatívba hajtani. Gondolj bele egy 5 milliós ingatlan évi 2%-os adóval 4 millió 980 ezerre "csökkenti" a nettó értékét a következő évben. Az ingatlanpiacon ettől jelentősen nagyobb egyéb okoknak betudható fluktuáció van. 

"Ezer forintot sem kell érnie. Mit csinál az a szerencsétlen, akinek az ingatlanjának az értéke hirtelen negatívba megy?"
Nagyon kevés olyan extrém eset van amikor az ingatlan értéke negatívba megy. Ezek jellemzően katasztrófaterületek. Csak gondolj bele. A negatív érték a piacon azt jelenti, hogy annyira nem kell senkinek, hogy a tulajdonos fizetne bárkinek! pénzt azért, hogy a tulajdont átvegye tőle.

"Az biztos, hogy ettől az ingatlan nem lesz jobb befektetés. Az a baj, hogy jelenjeg jó sok ember vagyonának a jó része ingatlanban van. Ők majd leírják a veszteséget? Vagy majd megmentjük őket újabb és újabb adókból?"

"Pontosan miért is akarunk egy munkaerőpiaci problémát az ingatlanpiacon megoldani? Illetve mi is a probléma?"
Nem munkaerőpiaci problémát akarunk megoldani, hanem a szegénységet felszámolni.
Mert a vagyon egy jelentős része ingatlanban mutatkozik. Mert az újraelosztás vagyon mértéke alapján igazságos.
A problémát meg Babarczy Eszter fogalmazta meg jól:
""nem az a baj, ha egyesek sokat keresnek, az a baj, ha bárki olyan mélyre kerülhet, ahonnan képtelen már kikapaszkodni."
És többek között az adóelkerülést, korrupció is csökenthető ez által.

 

"Hogyan akarod mérni az ingatlan értékét? Az állam mond egy számot? Mi van, ha nem tetszik ez a szám? Az állam köteles megvenni tőlem az ingatlanom a becsült értéken? Ha nem, akkor az egész értékbecslés egy vicc: minden ingatlan értéke az Avogadro-szám, svájci frankban. Ki fizeti az adót az iskolák, kórházak után? (Templomok? Nemzeti parkok? Stadionok, ugye...) Ki mondja meg a képletet, hogy hogyan lesz az ingatlan értékéből adó? Mi történik, ha felújítom a házam? Ki garantálja, hogy ha korszerűsítem a fűtést, szigetelőrendszert, akkor többet takarítok meg az energián, mint amennyit veszítek az ingatlanadón?"
Erről külön írtam egy teljes blogbejegyzést Országos alapjövedelem alap alapja címen 
Az ha felújítod a házad és ez által szerinted többet ér, akkor azért többet kell adóznod, igen. Ha szerinted a felújítás után kevesebbet ér, akkor meg kevesebbet. Viszont amennyit szerinted ér ha valaki jön és attól többért megvenné, akkor vagy eladod, vagy az az ár lesz az új érték.
Nagyon jó kérdés az iskola, stadion, ésatöbbi (egyelőre a templomokat vegyük külön). Legyenek ezek az állami tulajdonban lévő ingatlanok. Ezeknek jellemzően (legalább 2 fajtájuk van)
a) Amik valamilyen non-profit feladat ellátásában van szerepük(iskola, rendőrség, kórház, stb) ezeknél célszerű ezt az összeget nem beszedni
b) amelyek termelnek profitot mégha az szumma negít is! (bérlakás, állami földek amiket bérbe ad az állam) Nos ezeket kegyetlenül bevonnám alá. Mert ha nem bírja az állam kigazdálkodni, akkor ezek nagyon rossz kézben vannak. 

"Mekkora az alapjövedelem? Miért annyi? A lakosság hány százalékának kellene nettó befizetőnek lennie? Ha ez az arány kicsi, akkor a legjobb (legtöbb értéket teremtő, nyilván nem lottón nyerték a drága ingatlant) emberek fognak elmenni. Ha nagy, akkor pont, hogy a szegények szívják meg."
Akkora amekkora összeg befolyik osztva 10 millióval. Azért annyi mert ennyi pénz folyt be. A hány százalék lenne nettó befizető értelmetlen kérdés, de kisebb százalék lenne nettó befizető (a "gazdagok") és ők ugye kevesebben vannak. A 120 millió feletti ingatlanokat igenis lottón nyerték, vagy állami pénzből síbolták el. :)

5. Hogyan bizonyítjuk be, hogy ettől az egésztől stabilis marad a gazdaság? Az ingatlanadó nyilván fölnyomja a lakbéreket. (És ezen és nem ezen keresztül minden más árát is. A péknek is kell ingatlanadót fizetni, tehát drágább lesz a kenyér.) Van olyan megoldás, hogy az alapjövedelemből kijön egy lakbér? Ha nincs, akkor miről beszélünk? Ha van, miért menjek ezután dolgozni?
A bérlakás piacot lehet (és kellene) erősen szabályozni. Lásd Svájc. Amúgy ingatlanadó van Kaliforniában is. Igen felnyomja a lakbéreket. És a béreket is. És minden más árát is. És ezért húz mindenki dolgozni. És ezért van brutál alacsony munkanélküliség többek között. 

6. Hogyan növeli ez a gazdaság hatékonyságát? Miért fog idejönni a tőke, itt keletkezni az érték, ha ezt bevezetjük? Vonzóbb célpont leszünk ettől? Ha látunk okot arra, hogy valaki/valami elmenjen innen ettől, de nem látjuk, hogy miért jönne ide ezért, akkor szerintem valami nem stimmel.
Nem a gazdaság növelése a cél, de van gazdaságélénkítő hatása, hiszen az alapjövedelemmel hozzájutott pénzt elköltjük (amiből megy forgalmi adóra is). Azért jön ide a tőke, mert növekszik a fogyasztóképes kereslet. Úgy keletkezik itt az érték, hogy azok akik értelmetlen munkát csináltak muszályból egy részük értelmes dolgokat fog csinálni. Vonzóbb célpont leszünk, mert nagyobb lesz a munkahely munkavállaló átjárhatóság, ami nagyobb versenyt és lehetőségeket jelent.

"A jótékonykodás nem állami feladat."
Állami feladat az amivel a társadalom az államot felhatalmazza (legalábbis demokráciában ez így van). Az FNA nem jótékonykodás egyébként. Hanem a szociális háló megerősítése.

Ha akarok adni a szegényeknek, adok. A jövedelmem, vagyonom konkrét ellenszolgáltatás nélkül elvenni: lopás. (És akkor még jófej voltam, mert valójában önként kellene akarnom megvásárolni a konkrét ellenszolgáltatást az adott/kialkudott áron. Minden nem ilyen tranzakció etikátlan, akkor is ha egyébként "jó célt szolgál".)
Ez megint hagulatkeltés. Senki nem veszi el a jövedelmed. A jövedelemed (méginkább vagyonod) egy része megy a szociális háló fenntartására. Amiből ugyanúgy részesülsz.
A második részét nem is értem. Tehát az egészségügyi szolgáltatást önként veszed meg az OEP-től adott/kialkudott áron? Nem hinném. Nem volt semmi beleszólásod hogy mennyibe kerül. Szolgáltatást csak akkor kapsz ha beteg vagy. Tehát ha nem vagy beteg, akkor nem is akarsz addig fizetni? Akkor ez etikátlan még ha jó célt is szolgál?


Összességében van egy ötlet, ami semmi jóra nem vezet (1.), de legalább etikátlan (7.). Szerintem ezen a kettőn kellene változtatni, a többi részletkérdés. Jól érzékelem, hogy ennek a dolognak nem én vagyok a célközönsége, nekem csak fizetnem kéne a számlát,
ugye?
Amennyiben úgy gondolod, hogy soha semmilyen körülmény között sem kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy a társadalomnak kell kisegítenie téged, akkor ez egy hipernaív hozzáállás. Mi van, ha felrobban a házad és nem fizet a biztosító miközben nyaktól lefelé lebénulsz? Ha minden erőddel próbálnád meg kivonni - és sikeresen - magadat egy erős szociális háló megteremtése és fenntartása alól én saját magamra nézve is etikátlannak tartanám, hogy ha ne kereüljön rá sor de a fent említett helyzetbe kerülsz a társadalom az út szélén hagyna.

2 komment

Országos alapjövedelem alap alapja

2015/04/16. - írta: Csaba Garay

Az alábbi lépések mentén:

  1. Országos alapjövedelmi alap (állami pénzalap) létrehozása
  2. Földhivatali adatbázis kibővítése ingatlan piaci értékével
    1. kezdeti kiindulásként közigazgatási egységenként négyzetméter alapú átlagár becslés (pl takarnet)
    2. az adatbázis nyilvánossá tétele (ingatlan, cím, helyrajzi szám, tulajdonos, egyedi azonosító, érték)
  3. A földhivatali tulajdonlap bejegyzések alapján a tulajdonosok postai kiértesítése, mely tartalmazza
    1. Az tulajdonos ingatlan (hányad) részarányos becsült értékét
    2. Az ingatlantulajdon vagy tulajdonhányad után fizetendő alapjövedelmi pénzalap hozzájárulás összegét (mondjuk 2%)
    3. A befizetés módját és dátumát
    4. Saját (tulajdonos általi) becsült értékre való módosítás folyamatát (ha a tulajdonos nem ért egyet az értékkel)
    5. A saját-becslés következményeit
      1. Az adat nyilvános; mind a becsült érték mind a saját becslés ténye
      2. A becsült érték egyben egy nyilatkozat, hogy ha valaki felé ígér akkor a tulajdonosnak:
        1. vagy el kell adja ennyiért az ingatlant annak aki feléígért
        2. vagy a felé ígért összegnél nagyobb összegre kell módosítania az ingatlan értékét az adatbázisba
      3. A vételi szándék egyben kötelezvény is arra, hogy ha a tulajdonos elfogadja, akkor azért az árért kötelező megvennie annak aki vételi szándékkal jelentkezet
  4. Minden évben az ingatlan adatbázisban szereplő ingatlanérték (az értékváltozásokat időarányosan figyelembe véve) alaján kiszámolt összeget a tulajdonos az alapba utalja
  5. A hosszú ideig nemfizetők hátraléka 4 év után behajtható az ingatlan árverésen történő értékesítésével

Nézzünk néhány példát:

Vidéki ingatlan becsült érték 1 millió forint. Romos ház, rossz környék.
Tulajdonos megkapja a levelet, hogy fizetnie kell 20.000 Ft-ot. Nincs pénze, nem tud fizetni. És szerinte nem is ér annyit a ház. Módosíthatja az értéket 500.000 Ft-ra. Ami után már csak 10.000 Ft-t kell fizetni.
Ha van ennyi pénze kifizeti, ha nincs, akkor halasztást kér. Amint megkapja az alapjövedelemet (mondjuk 50.000 Ft per HÓNAP) akkor lesz pénze kifizetni a 10.000 Ft-ot

Még mindig a példánál járva, jön valaki aki azt mondja, hogy ááá, ez nem fél milliót ér, hanem 5 milliót, vagy azért mert "meg akarja szívatni" szerencsétlent. Nos, a szívatóból szívatott lesz, mert 5 millióért meg kell vennie, ha a tulajdonos úgy dönt hogy eladja.
Tegyük fel eladja, akkor a tulaj jól jár, mert a saját maga által becsült értéken jóval felül tudta értékesíteni

Továbbra is a példánál maradva, de a tulajdonos úgy dönt, hogy 5 millióért ő bizony nem költözik ki innen. Akkor most hogy is van ez? Volt egy eredeti becslés 1 millió értékben amiről azt állította a tulaj, hogy csak fél milliót ér, majd jön valaki aki fizetne 5 milliót, akkor hirtelen már nem szeretne kiköltözni.
Ilyenkor egyszerű a képlet, az ingatlan adatbázisban megváltozik az ingatlan értéke 5 millióra. Maje ez után kell befizetni a 2%-ot ami 100.000 Ft egy évben.
Ez még mindig nem okozhat problémát mert 2 havi alapjövedelemből ki tudja fizetni.

Könnyen belátható, hogy az ingatlanpiaci átlagárná (9 millió forint országosan) aki 1db átlagos ingatlannal rendelkezik, simán ki tudja fizetni a hozzájárulást csupán az alapjövedelem egy részéből (180.000 Ft, kevesebb mint 3 havi alapjövedelem)

Szélsőségesebb eset pl 40 milliós ingatlan esetén:
800.000 Ft-ot kell fizetni a tulajnak. Ez már több mint az alapjövedelem (ha csak 1 személyt nézünk, mert az 50x12 csak 600.000 Ft egy évben. (Ha már ketten vannak, akkor még ez is simán kijön csak az alapjövedelemből és még marad is pénz)
Ilyenkor a tulaj ellenérdekelt lehet megint abban, hogy túl magas ingatlan piaci érték legyen megállapítva. Az előző példán végigkövettük, hogy mi történik, ha valaki piaci érték alatti összeget ad meg. Akkor lesz jelentkező aki annyiért megvenné. Így vagy eladja vagy megtartja a lényeg hogy a tényleges piaci ár szerepel az ingatlan adatbázisban.

Annak akinek pedig tényleg van egy 400 milliós ingatlanja az valamit tényleg nagyon jól csinál és ki kell tudja fizetni azt a 8 millió forint éves hozzájárulást.

A tényleges piaci ár az az ár amiért egy árút (ingatlant) a piacon valaki hajlandó megvenni.

Ez a rendszer biztosítani tudja, hogy:

  1. Vagyont (vagy legalábbis egy jelentős részét) kevésbé lehessen eldugni
  2. Fiktív ingatlanbecslések értékelések kizárhatók
  3. A valósághoz közelebbi vagyonértékelést biztosít
  4. Reális - azaz piaci - áron lehet ingatlanhoz hozzájutni vagy ingatlant eladni
  5. Aki nem tudja fenntartani az ingatlanját (nem tudja kifizetni a hozzájárulást) annak igazságos lehetősége és módja van arra, hogy  kiszálljon az ingatlanból
Szólj hozzá!

Jövedelem. Alapból. Mindenkinek.

2015/04/14. - írta: Csaba Garay

Avagy feltétel nélküli alapjövedelem mit, miért, hogyan…
Egyre többet hallunk - de mégsem eleget - a feltétel nélküli alapjövedelemről.

Jövedelem

Rendszeres pénzbeni juttatás. Nem kenyér, nem áramkártya, nem buszbérlet. PÉNZ. Az az eszköz amivel szolgáltatásokat vehetünk igénybe és termékeket vásárolhatunk meg. Berakhatjuk bankba, bevarrhatjuk a párnacihába vagy elkölthetjük bármire ami ma pénzért kapható. 

Alapból

Azaz,
1) Semmilyen feltételhez nincs kötve.
    Mint a levegővétel, amire mindenkinek meg van a lehetősége.
2) Pénzügyi alapból
    Vagyis nem állami költségvetésből. Az alapjövedelem forrását Magyarországon nem szabad költségvetésből biztosítani.

Mindenkinek

Minden Magyarországon élő magyar állampolgár számára. Csak a félreértések elkerülése végett a mindenki alatt tényleg mindenkit értek. Nemre, származásra, életkorra, társadalmi helyzetre tekintet nélkül. Lényegtelen, hogy valaki gyerek, felnőtt, aggastyán, nyugdíjas, hívő, ateista, dolgozik vagy munkanélküli, munkás, tőkés, gyártulajdonos vagy oligarcha, börtönben ül, vagy akár egyszerűen lusta.

Miért?

Többen hangoztatják, hogy azért kell alapjövedelmet biztosítani, mert ez emberi alapjog. Hát nem az. Az emberi méltósághoz és méltóságteljes élethez való alapjogból nem következik pénzosztás. Egy jól működő szociális (védő)háló kiválóan be tudja tölteni ezt a szerepet.

A feltétel nélküli alapjövedelem egy eszköz — egy a sok közül, amelly ez az alapjog biztosítható.

Miért nem segélyt adunk inkább a rászorulóknak? A segély bebetonozza azt a helyzetet, hogy felkínál egy összeget annak aki rászoruló. Mivel csak akkor kap segélyt ha "jogosult" azaz rászoruló, nem lesz érdekelt abban, hogy ezen helyzetén változtasson hiszen akkor elesik a segélytől. (Mellette pedig lehet feketézni esetleg).
Azt "jutalmazzuk" ha valaki nem dolgozik. Amint elkezdene dolgozni, elveszünk tőle pénzt.

Ebben a közmunka - bár más okból - sem megoldás. Akkor kap valaki pénzt ha minden nap végignyomja az emberetelen és teljesen felesleges munkát. Akit közmunkára kényszerít a sors nincs választási helyzetben és esélye sincs arra, hogy közmunka közepette állást keressen. Netán két faluval vagy várossal arréb? Miből fizesse az utazást? A munkaképes vállalható megjelenést?

Aki azt mondja: "Ki nem dolgozik ne is egyék" csak két napig próbálja ki, hogy nem eszik és próbáljon meg közben dolgozni. Ahhoz, hogy munkába állj igenis szükség van az alapokra.
Ételre, italra, ruhára, tisztálkodásra, pihenésre (egy helyre ahol le tudod hajtani a fejed). És ez a Maslow piramis legalja!

Miből?

Vannak országok, ahol az állami bevételek lehetővé tennék az alapjövedelem finanszírozását, máshol nem.
Magyarország utóbbi. Magyarországon nincs állami bevételtöblet, amit igazságosan szét kellene osztani.
Magyarországon szegénység és hatalmas fokú egyenlőtlenség van.

Magyarországon újraelosztásra van szükség.

Az újraelosztásra létrehozott feltétel nélküli alapjövedelem forrását abból teremtjük meg, hogy valamennyit elveszünk azoktól akiknek sokkal több van. Erre szintén számtalan eszköz alkalmazható, kezdve a progresszív jövedelemadótól a társaságiadó emelésén át új adónemek bevezetéséig.
Azonban az adók növelése illetve új adók bevezetése mindig az adóelkerülés megnövekedésével jár, ezért célszerű egy olyan forrás után nézni ahol az alapjövedelmi hozzájárulás beszedésének feltételei garantáltak és megkerülhetetlen.

A legkézenfekvőbb megoldás az ingatlan alapú hozzájárulás.
(erről itt írtam egy szerintem igazságos modell ötletet: Országos alapjövedelem alap alapja)

Ingatlant nem lehet eldugni, külföldre kivinni, letagadni. A földhivatali bejegyzés alapján egyértelműen meghatározhatók a tulajdonosok.
Akinek a nevén ingatlan van az egyértelműen kevésbé szorul segítségre mint az akinek nincs.
Ez mindenki által könnyen belátható. Az akinek van ingatlanja az el tudja adni, akinek nincs az pedig nem. Lehet, hogy valaki olyan ingatlannal rendelkezik ami a piacon eladhatatlan és nem tudja értékesíteni. Ez viszont hibás gondolatmenet. A semmi az aminek az értéke nulla. Mindig van egy ár amiért egy ingatlan értékesíthető. Ha 1000 Ft akkor annyi.

Ha találunk egy olyan rendszert amivel a nyilvántartott igatlanokhoz társítható egy vagy több tulajdonos és az ingatlan tényleges piaci értéke akkor eljuthatunk egy igazságos ingatlanvagyon alapú hozzájáruláshoz.

Ez meg tudja teremteni a forrás oldalát egy feltétel nélküli alapjövedelemnek anélkül, hogy a jelenlegi költségvetéshez illetve bármi más politikai, gazdaságpolitikai vagy államháztartási kérdést kellene feszegetni.

2 komment
süti beállítások módosítása