Országos alapjövedelem alap alapja

Az alábbi lépések mentén:

1. Országos alapjövedelmi alap (állami pénzalap) létrehozása
2. Földhivatali adatbázis kibővítése ingatlan piaci értékével
   1. kezdeti kiindulásként közigazgatási egységenként négyzetméter alapú átlagár becslés (pl takarnet)
   2. az adatbázis nyilvánossá tétele (ingatlan, cím, helyrajzi szám, tulajdonos, egyedi azonosító, érték)
3. A földhivatali tulajdonlap bejegyzések alapján a tulajdonosok postai kiértesítése, mely tartalmazza
   1. Az tulajdonos ingatlan (hányad) részarányos becsült értékét
   2. Az ingatlantulajdon vagy tulajdonhányad után fizetendő alapjövedelmi pénzalap hozzájárulás összegét (mondjuk 2%)
   3. A befizetés módját és dátumát
   4. Saját (tulajdonos általi) becsült értékre való módosítás folyamatát (ha a tulajdonos nem ért egyet az értékkel)
   5. A saját-becslés következményeit
      1. Az adat nyilvános; mind a becsült érték mind a saját becslés ténye
      2. A becsült érték egyben egy nyilatkozat, hogy ha valaki felé ígér akkor a tulajdonosnak:
         1. vagy el kell adja ennyiért az ingatlant annak aki feléígért
         2. vagy a felé ígért összegnél nagyobb összegre kell módosítania az ingatlan értékét az adatbázisba
      3. A vételi szándék egyben kötelezvény is arra, hogy ha a tulajdonos elfogadja, akkor azért az árért kötelező megvennie annak aki vételi szándékkal jelentkezet
4. Minden évben az ingatlan adatbázisban szereplő ingatlanérték (az értékváltozásokat időarányosan figyelembe véve) alaján kiszámolt összeget a tulajdonos az alapba utalja
5. A hosszú ideig nemfizetők hátraléka 4 év után behajtható az ingatlan árverésen történő értékesítésével

Nézzünk néhány példát:

Vidéki ingatlan becsült érték 1 millió forint. Romos ház, rossz környék.
Tulajdonos megkapja a levelet, hogy fizetnie kell 20.000 Ft-ot. Nincs pénze, nem tud fizetni. És szerinte nem is ér annyit a ház. Módosíthatja az értéket 500.000 Ft-ra. Ami után már csak 10.000 Ft-t kell fizetni.
Ha van ennyi pénze kifizeti, ha nincs, akkor halasztást kér. Amint megkapja az alapjövedelemet (mondjuk 50.000 Ft per HÓNAP) akkor lesz pénze kifizetni a 10.000 Ft-ot

Még mindig a példánál járva, jön valaki aki azt mondja, hogy ááá, ez nem fél milliót ér, hanem 5 milliót, vagy azért mert "meg akarja szívatni" szerencsétlent. Nos, a szívatóból szívatott lesz, mert 5 millióért meg kell vennie, ha a tulajdonos úgy dönt hogy eladja.
Tegyük fel eladja, akkor a tulaj jól jár, mert a saját maga által becsült értéken jóval felül tudta értékesíteni

Továbbra is a példánál maradva, de a tulajdonos úgy dönt, hogy 5 millióért ő bizony nem költözik ki innen. Akkor most hogy is van ez? Volt egy eredeti becslés 1 millió értékben amiről azt állította a tulaj, hogy csak fél milliót ér, majd jön valaki aki fizetne 5 milliót, akkor hirtelen már nem szeretne kiköltözni.
Ilyenkor egyszerű a képlet, az ingatlan adatbázisban megváltozik az ingatlan értéke 5 millióra. Maje ez után kell befizetni a 2%-ot ami 100.000 Ft egy évben.
Ez még mindig nem okozhat problémát mert 2 havi alapjövedelemből ki tudja fizetni.

Könnyen belátható, hogy az ingatlanpiaci átlagárná (9 millió forint országosan) aki 1db átlagos ingatlannal rendelkezik, simán ki tudja fizetni a hozzájárulást csupán az alapjövedelem egy részéből (180.000 Ft, kevesebb mint 3 havi alapjövedelem)

Szélsőségesebb eset pl 40 milliós ingatlan esetén:
800.000 Ft-ot kell fizetni a tulajnak. Ez már több mint az alapjövedelem (ha csak 1 személyt nézünk, mert az 50x12 csak 600.000 Ft egy évben. (Ha már ketten vannak, akkor még ez is simán kijön csak az alapjövedelemből és még marad is pénz)
Ilyenkor a tulaj ellenérdekelt lehet megint abban, hogy túl magas ingatlan piaci érték legyen megállapítva. Az előző példán végigkövettük, hogy mi történik, ha valaki piaci érték alatti összeget ad meg. Akkor lesz jelentkező aki annyiért megvenné. Így vagy eladja vagy megtartja a lényeg hogy a tényleges piaci ár szerepel az ingatlan adatbázisban.

Annak akinek pedig tényleg van egy 400 milliós ingatlanja az valamit tényleg nagyon jól csinál és ki kell tudja fizetni azt a 8 millió forint éves hozzájárulást.

A tényleges piaci ár az az ár amiért egy árút (ingatlant) a piacon valaki hajlandó megvenni.

Ez a rendszer biztosítani tudja, hogy:

1. Vagyont (vagy legalábbis egy jelentős részét) kevésbé lehessen eldugni
2. Fiktív ingatlanbecslések értékelések kizárhatók
3. A valósághoz közelebbi vagyonértékelést biztosít
4. Reális - azaz piaci - áron lehet ingatlanhoz hozzájutni vagy ingatlant eladni
5. Aki nem tudja fenntartani az ingatlanját (nem tudja kifizetni a hozzájárulást) annak igazságos lehetősége és módja van arra, hogy  kiszálljon az ingatlanból